2010/05/05

A Mindentvarró tű-részlet-

"Valamikor réges-régen, dédanyáink idejében, amikor még a tejesasszonyok, a milimárik, bádogkannában hordták házhoz a tejet, és a jegesemberek kiáltozása törte meg a kisvárosi hajnalok csendjét, hogy:
Itt a jeges,
Megjött a jeges!
Akkoriban az úri dámák bérkocsin jártak bálokba és a legszebb mesék hősei ott laktak a szomszédos utcákban. Ez idő tájt esett meg Cérnácska Szabócska és Málika varrókisasszony igaz története.
Később magam is gyakran megfordultam a Borostyán utcában, ahol a színes házak ablakaiból muskátlik bólogattak a járókelők felé, s a cukrászda melletti bolt ajtaja fölött fényes cégtáblát lengetett a szél. A cégér közepén egy orsó cérna állt, amelyet egy hatalmas varrótű szúrt keresztül. Itt volt Málika kisasszony úri varrószalonja.
Jártatok már varrószalonban? Nincs annál érdekesebb a világon! Van benne pedálos varrógép szép kovácsoltvas kerékkel, kopasz fejű próbababa, akinek a nyakában viaszosvászon mérőszalag lóg, úgy nézegeti magát a tükörben, elölről, hátulról, oldalról. De a legizgalmasabb a varróasztalka, ami tele van mindenféle titokzatos gombokkal, fényes varrótűkkel, színes cérnákkal, gyöngyökkel, strasszokkal,kapcsokkal és szalagokkal.
Hát, éppen ilyen volt Málika varrókisasszony szalonja, ahová az utcáról is be lehetett kukucskálni a kirakatban lógó színes selymek és vásznak között. Málikához jártak a masamódok-a kalaposlányok-és a milimárik vasárnapi ruhát varrattatni, de még Klotild nagysága, még ő is a Gyöngytyúk utcából is nála varratta a báli ruháját, amikor a mulatságba, a dalidóba készült.
A falról szülei szigorú tekintete kísérte Málika minden öltését. A kisasztalon, a rózsás bonbonier mellett ott állt a vőlegénye, Cérnácska Szabócska arcmása, s arra várt, hogy egyszer ő is felkerüljön a szalon falára.
A vőlegényt, nevezetesen Stirc Józsefet, maga Klotild nagysága nevezte el Cérnácska Szabócskának, mert ahányszor Málika annyit szólt, hogy "nincs cérnácska, Szabócska!"-a Szabócska belenyúlt a zsebébe , és éppen olyan színű cérnát húzott elő, amilyenre Málikának szüksége volt."
 
(Forrás: G. Szász Ilona: A Mindentvarró tű ,GPS Kiadó, 2010.
Illusztrálta: Szegedi Katalin)

2 comments:

vanessza kiss said...

Nagyon szép , érdekes,melegsége mellett és tanító is egyben...

nemsokára lesz a kisfiam szülinapja. meg fogom venni neki :)

Kriszti said...

Nagyon tartalmas, szép könyv, azért is ajánlottam.:-))